Az 1992. jan. 7-i népszámlálásról kiadott előzetes adatok szerint Kolozsváron 328 008 ember él, ebből 248 289 /75,7 %/ román, 74 483 fő /22,7 %/ magyar. Torda 61 135 lakosából 7 035 lélek /11,5 %/ magyar, Désen 41 016-an élnek, közülük 6 725 fő /16,4 %/ magyar, Aranyosgyéres lakossága 29 275 fő, ebből 2 804-en magyarok /9,58 %/, Szamosújvár 26 249 lakójából 4 756-an vallották magukat magyarnak /18,1 %/, Bánffyhunyadon 9 921-en élnek, közülük 3 350-en /35,78 %/ magyarok. /(B. Á.): Kolozsvár lakossága: 75,7 százalék román, 22,7 százalék magyar? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
1994. május 7.
Bethlenben máj. 22-én felavatják Bethlen Béla /Aranyosgyéres, 1888-Kolozsvár, 1979/ szobrát. Bethlen Béla 1940-44 között Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánja, 1944 augusztusától pedig Észak-Erdély kormánybiztosa volt. 1945-ben letartóztatták, 1946-ban ötévi börtönre ítélték. 1952-ben felajánlották, települjön át Magyarországra. Erre nem volt hajlandó, ezért újabb három évre ítélték. 1954-ben szabadult. Emlékiratai 1989-ben jelentek meg: Észak-Erdély kormánybiztosa voltam, Zrínyi Kiadó, Budapest. Bethlenben szeretettel emlékeznek rá vissza az emberek, az a román is, akinek apját "Béla gróf" mentette meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8./
1996. március 8.
Kolozsváron ülésezett az RMDSZ székházában a Megyei Ügyvezető Tanács (MÜT). Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy a tanácskozáson szó volt a március 15-i ünnepségek megszervezéséről. A tervek szerint Kolozsváron megkoszorúzzák a Petőfi Sándor- és Nicolae Balcescu-emléktáblákat, a színházban színvonalas előadást tekinthetnek meg az érdeklődők, majd a Farkas utcai templomban ökumenikus istentiszteletet tartanak. - A helyhatósági választásokkal kapcsolatosban Tordán, Aranyosgyéresen, Szamosújváron, Désen, Bánffyhunyadon, valamint az említett helységek vonzáskörzetében is sikerült összeállítani az RMDSZ jelölőlistákat. Főleg azok a falvak, amelyek semmilyen központhoz nem tartoznak, valamint Egeres és környéke okoznak gondot. /Vidéken is összeállították a jelölőlistákat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
1996. június 29.
Tordaszentlászlón megrendezték - immár hetedszer - a Szent László-napi kórustalálkozót jún. 29-én az RMDSZ, az EMKE és Szőke Zoltán református lelkipásztor közreműködésével Dalaiban és művészetében érez a nemzet mottóval. A rendezők fő célja, hogy a kórustalálkozó falunappá váljon. Az istentiszteleten Tőkés László hirdetett igét, hangsúlyozta a hagyományőrzésnek, mint összetartó erőnek a fontosságát. Guttman Mihály kolozsvári karnagy, a Romániai Magyar Daloskör tiszteletbeli elnöke is jelen volt. A Kárpát-medencei kórusok meghallgatására összegyűltek először a daloskörök felvonulását láthatták. A templom kertjében levő Szent László szobor előtt elhangzott Wass Albert Üzenet haza és Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című verse. Tizenkilenc kórus lépett fel, köztük Disznajó, Nagyenyed, Aranyosgyéres, Méra, Szucság, Bánffyhunyad, Szentmihály, Torda, Aranyosegerbegy kórusai, a magyarlónai Imreh Sándor Női Kórus, továbbá egy gödöllői kórus. A fellépő kórusoknak átadták a Szent László arcképét ábrázoló emlépplakettet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1., Magyar Kurír (Budapest), júl. 10.., 157. sz./ Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke a találkozó résztvevőit köszöntve Szent László király nagyságát méltatta: "mindazt ami jót, szépet és nemeset a szétszaggatott magyar nemzet önmagában sejt és érez, amire keresztény lelkülete vágyik, amiről nemzeti büszkeségében álmodik, azt mind e magyar szentben: Szent László királyban találja vagy véli feltalálni. S nem véletlenül, nem is csak a mítosz eszközeivel! Hiszen Szent László király nevét 26 falu viseli a Kárpát-medence helységnévtárában, s a múló időben is az 1100 éves magyar történelem és szellemiség egyik legnagyobb egyénisége maradt..." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug. 8./
1998. január 23.
Az Aranyosgyéresi Népfőiskola programja olvasható a Szabadságban. A programban szerepel - többek között - Egyed Ákos történész előadása az 1848-as szabadságharcról, Márton Áronról Jakab Gábor plébános fog beszélni, jan. 30-án pedig RMDSZ-parlamenti képviselőket hívnak meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
1998. február 8.
Aranyosgyéresen a helyi népfőiskolán jan. 27-én Márton Áron emlékezete címmel Jakab Gábor plébános tartott előadást. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 8./
1998. március 5.
Febr. 28-án Kolozsváron tartotta éves tanácskozását az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek tanácsa. Boros János megyei RMDSZ elnök elmondta, hogy a Funar féle városvezetés mellett az RMDSZ munkáját akadályozza a parasztpárti túlzó dominancia, emiatt az RMDSZ nem jutott hozzá bizonyos tisztségekhez. - A legeredményesebben a kalotaszentkirályi, bánffyhunyadi, szamosújvári, tordai, aranyosgyéresi körzetek dolgoznak. Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök felháborítónak tartotta, hogy több vegyes iskolában a román igazgatók utasítására nem egy magyar tanár románul tanította a földrajzot és a történelmet, holott az érvényes kormányrendelet előírja a két tantárgy anyanyelven való oktatását, majd a megyei tanügy helyzetéről szólva a munka összehangolására figyelmeztetett. A törvények kellő ismeretének hiánya miatt megyei szinten csak 50 %-os arányban használják ki a magyar oktatási lehetőségeket. Előfordult az is, hogy reál-szakos megyei tanfelügyelői állást hirdettek meg és egyetlen jelentkező sem akadt. Örömmel kell viszont elkönyvelni, hogy Török Ferenc személyében helyettes megyei tanfelügyelője van a magyar oktatásnak. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2., Kisgyörgy Réka. Hatalom nélküli hatalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1999. július 15.
Homoródszentmártonban július 5-12-e között zajlott le a Romániai Unitárius Egyház és az Országos Dávid Ferenc Egylet közös szervezésében a VI. Magyar Unitárius Ifjúsági Szórványtábor. A 62 résztvevő a következő szórványvidékekről érkezett: Lupény, Petrozsény, Petrilla, Hobicaurikány, Vajdahunyad, Déva, Nagyszeben, Fogaras, Brassó, Botfalu, Szásznádas, Nagybánya, Szatmárnémeti, Nagykároly, Zilah, Aranyosgyéres. /Befejeződött a VI. Magyar Unitárius Ifjúsági Szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
1999. augusztus 23.
A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kolozs megyei RMDSZ, a Szarkaláb és a Virágos együttes szervezésében, valamint a magyarfenesi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület, a kisbácsi RMDSZ és a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület hozzájárulásával augusztus 19. és 21. között Kolozs megyében először rendeztek Szent István-napi Találkozót. Négy helyszínen - Kolozsváron, Magyarfenesen, Kisbácsban és Kalotaszentkirályon - zajlott az ünnepségsorozat. - Magyarfenesen a IV. Magyarfenesi Napok keretében rendezték meg a Szent István-napi Találkozót. A helyi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület régi álma megvalósult: a falu apraja-nagyja részt vett a rendezvénysorozaton. Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke mondott köszöntő beszédet, majd a magyarfenesi születésű festőművész, a nyolcvan éves Balázs Péter kiállítása következett. - Kisbácsban Ferenc István plébános Szent István életművét méltatta, a műsorban fellépett a vajdasági Pancsova Petőfi Művelődési Egyesülete Maroknyi néptáncegyüttese is. - A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány Kaláka népi táncegyüttese Gyulán, a Határon Túli Magyarok hagyományos néptáncfesztiválján aratott nagy sikert. Az aranyosgyéresi táncosok pedig Mohácson léptek fel. - Aug. 21-én Kalotaszentkirályon az egész Kalotaszeg együtt ünnepelt. A Pusztinából érkezett csángó László Erzsébet énekelt, majd a Tarisznyás együttes, a Szarkaláb együttes, s a szintén kolozsvári Virágos együttes adott elő néptáncokat. /Hagyományteremtés a magyar államalapítás 999. évfordulóján. I. Szent István-napi Találkozó Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
1997. február 6.
A református imahét keretében február 3-8. között Aranyosgyéresen, a református templomban a következő előadások hangzottak el: Bethlen Gábor és a református egyház ? előadó: Sipos Gábor történész; Irodalmi est ? találkozás Bálint Tibor íróval; Nehéz nagyszülőnek lenni ? előadó: dr. Löwi Károly gyermekgyógyász; A virág az életünkben ? Jankovszki Elemér, a kolozsvári Botanikus Kert nyugalmazott főkertészének diavetítéses előadása; Parlamenti krónika ? találkozás az RMDSZ Kolozs megyei képviselőivel; Üzenet mindenkinek ?Vitályos Ildikó színművésznő előadóestje. Az egyhetes rendezvény szervezői az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya, valamint az EMKE Romániai Magyar Népfőiskolai Társasága. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 7., 962. sz./
2000. február 8.
Aranyosgyéresen a téli népfőiskola jubileumi rendezvénysorozata nagy érdeklődést váltott ki. Megjelent Alföldi László kolozsvári főkonzul, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségügyi miniszter, Kónya-Hamar Sándor, a képviselőház újraválasztott titkára, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Mátis Jenő képviselő és Buchwald Péter alprefektus. Végül febr. 5-én az elmúlt tíz esztendő népfőiskolai előadóival találkoztak az érdeklődők. Péter Károly ismertette a népfőiskola történetét. Egyed Ákos akadémikus, történész is méltatta a tízéves tevékenységet, a népfőiskolai mozgalom felelevenítésének és magas szintű előadások biztosításának fontosságát. /Felejthetetlen népfőiskolai esték Aranyosgyéresen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
2000. június 14.
Új magyar nyelvű lap indult Erdélyben, megjelent a kolozsvári Láthatatlan Kollégium elméleti folyóirata, az L.K.K.T. első száma. Láthatóvá tenni - idézte Bolyai János kéziratából beköszöntő írásában Egyed Emese. A folyóiratban olvasható Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámájának újraértési kísérleteiről, közölték Szilágyi N. Sándor tanulmányát. - A Művelődés /Kolozsvár/ legújabb számában szó esett a. műemlékvédelemről, a reneszánsz kori gregorián énekekről, a tízéves gyéresi népfőiskoláról, továbbá Török István rektorprofesszorra Gábor Dénes, Kőváry Lászlóra Molnár B. Lehel emlékezett. /Láthatóvá tenni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2001. február 3.
Az aranyosgyéresi téli népfőiskola keretében a református templomban előadások lesznek: 5-én Nagy Mihály Zoltán tudományos kutató Trianon öröksége címmel tart előadást, 6-án pedig Dávid Gyula irodalomtörténész Reményik Sándor, a helytállás költője címmel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2001. február 21.
Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei jogász-szenátor elmondta: a Nagy-Románia Párt szervezésében zajló febr. 16-i kolozsvári tüntetésen Corneliu Vadim Tudor beszéde kimerítette a bűncselekmény tényállását. A szenátor azonban nem optimista: "Tekintettel arra, hogy az Aranyosgyéresen tett kijelentései miatt sem vonták felelősségre, pedig feljelentették a roma szervezetek, nem tartom valószínűnek, hogy az egyébként eljárni köteles ügyészség eljárna ebben az ügyben." Eckstein-Kovács Péter febr. 19-én interpellált. Kiemelte: amiket Vadim Tudor Kolozsváron egyrészt a magyarokról mondott mint nemzetről, másrészt átkai (megátkozta azokat, akik a törvényt alkalmazzák) bűncselekményt képeznek. A szenátor szerint az RMDSZ nacionalista, soviniszta izgatás vádjával élhet a feljelentés jogával. "Ezt meg fogjuk beszélni. Máris rendelkezésünkre állnak a bizonyító videofelvételek" - mondta. /Eckstein-Kovács Péter interpellált a C. V. Tudor-féle uszítás ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/ A kolozsvári polgármester és a nagy-romániások szervezte tiltakozó nagygyűléssel kapcsolatban Kónya-Hamar Sándor képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét arról kérdezte a Szabadság, hogy helyi szinten az RMDSZ mit tett a nagygyűlés meggátolása érdekében. Ez a megmozdulás megsértette a közrendet, jogrendet, jogállami értelemben elsősorban a román államnak, központi és helyi intézményeinek lett volna kötelessége idejében fellépni. Ezt szorgalmazta az RMDSZ Kolozs megyei szervezete is. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy azonnal tiltakoztak, amikor Vasile Soporan prefektus kijelentette, hogy nincs elvi kifogása a rendezvény megszervezése ellen. Mind a prefektusnál, mind Octav Cozmanca közigazgatási miniszternél szorgalmazta az eset jog- és pénzügyi kivizsgálását és a polgármester felelősségre vonását, tájékoztatott a képviselő. Azonnal tájékoztatták az amerikai nagykövetséget, hogy a polgármester miben spekulál. Az RMDSZ közbelépésének köszönhetően sikerült jobb belátásra bírniuk James Rosapepe nagykövetet. /Papp Annamária: Jog- és pénzügyi kivizsgálást szorgalmaz az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/
2001. augusztus 7.
250 cserkész táborozott Aranyosgyéresen a városi strandhoz tartozó nagy parkban. 52 gyermek érkezett Hollandiából és Olaszországból, velük együtt táborozik egy-egy cserkészcsapat Tövisről, Gyulafehérvárról, Suceavából, Krajováról, valamint két csapat Bukarestből, no meg természetesen a házigazda aranyosgyéresi cserkészek. Európai uniós külföldi támogatás mellett a hazai turisztikai minisztérium is segítette a rendezvényt. /Schmidt Jenő: Sátorbontás a cserkésztáborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2001. augusztus 15.
Aug. 15-én nemzeti öntudaterősítő céllal Kolozsvárra érkezik Adrian Nastase. A miniszterelnök a füzesmikolai kolostorba látogat, ahol ünnepi egyházi szertartáson vesz részt. A kolostori látogatás során elbeszélget az ortodox egyház helyi vezetőivel, majd a románság másik nagy Kolozs megyei búcsúhelyénél, Mihály vajda szentmihályi sírjánál imádkozik. Ezt követően az egykori hadvezér mellszobrának aranyosgyéresi leleplezésére indul. Délután pártmegbeszéléseket folytat; aug. 16-ánn Kolozsváron felavatja az Avram Iancu nevét viselő tűzoltó-kapitányságot, majd a 4. Erdélyi Hadsereg 85. évfordulójának nagyszabású ünnepségén vesz részt. /Sz. Cs.: Adrian Nastase Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2001. augusztus 16.
Aug. 15-én Füzesmikolán búcsún való részvétellel kezdődött meg az Adrian Nastase miniszterelnök által vezetett magasrangú kormánytisztségviselő küldöttség - többek között Ioan Rus belügyminiszter, Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Vasile Puscas integrációs miniszter, Vasile Dancu tájékoztatási miniszter - Kolozs megyei nemzeti öntudaterősítő körútja. Füzesmikolán Bartolemeu Anania érsek cerebrálta a liturgiát. A búcsún mintegy kétszázezren vettek részt. A népes kormányküldöttség délután Aranyosgyéresre utazott, ahol részt vettek Mihály vajda mellszobrának leleplezésén. Az ünnepség után a delegáció Mihály vitéz sírjához látogatott el. Adrian Nastase egy marék földet vett a sírhantról, és egy olyan urnába öntötte, amelybe minden olyan helyről föld fog kerülni, amely a vajda nevéhez fűződik valamiképpen; az urnát végül a dealui kolostorban fogják őrizni. Adrian Nastase beszédében figyelmeztetett: 22 millió román szenvedi meg az illegális határátlépők vétkét, és lényegében ezen felelőtlen személyek miatt nyögi Románia a vízumkényszer súlyát. A miniszterelnök többször is utalt rá: Mihály vajda a román nemzet és az egyesülés szent szimbóluma; a románoknak jobban kellene vigyázniuk egymásra, és gyanakvással kellene figyelniük minden olyan tényezőt, ami ez egység megbontására irányul. /Sz. Cs.: Népes kormányküldöttség Kolozs megyében. Adrian Nastase nemzeti öntudaterősítő körútja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ Aug. 15-én Adrian Nastase miniszterelnök megjelent Aranyosgyéresen, Mihai Viteazul mellszobrának felavatásán. "Ez az a hely, ahol láthatjuk, mit jelent a román történelem. Ha nem tudjuk, kik vagyunk, és mit akarunk, a továbbiakban is jönnek majd mások, akik nem tudom, milyen millennium ünnepléséért húznak fel lobogókat, és avatnak revizionista történelmi emlékműveket" - fogalmazott a miniszterelnök az integráció szükségességének ecsetelése közben. Romániának a nyugat-európai államokkal fenntartott kapcsolatait fejtegetve Nastase elmondta: mindazon országok közül, amelyek jó tanácsokat osztogatnak, nem mindegyik akarja feltétlenül Románia érdekeit is. A miniszterelnök ugyanakkor kemény fellépést ígért azon román állampolgárok ellen, akik külföldön Románia kedvező arculatát rontják. Adrian Nastase ezután Kolozsváron találkozott a PSD területi állandó bizottsága és az egy hónapja létrehozott, egyetemi professzorokból álló Akadémiai Konzultatív Bizottság tagjaival. A miniszterelnök aug. 16-án az Avram Iancu Tűzoltócsoportnál folytatja Kolozs megyei látogatását, majd a 4. Erdélyi Hadtest fennállásának 85. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vesz részt. /Lázár Lehel: Nastase: milyen millennium? Revizionista emlékműveket emlegetett a kormányfő. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./
2001. szeptember 8.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) szept. 7-i sajtóértekezletén Anton Ionescu Kolozs megyei képviselő bejelentette: a Szövetség Romániáért (SZR) aranyosgyéresi szervezete beolvadt az NLP-be. A pártegyesülést illetően megelőzték a pártok központi szervezetei, mondta. A következő időszakban megbeszélést kezdeményeznek a Jobboldali Erők Szövetségével (JESZ). - Ezzel egyidőben Bukarestben tárgyalások folytak az NLP és az SZR vezetői között a két párt összeolvasztásáról. Sikerült megállapodnunk abban, hogy a két politikai alakulat egyesítésével egy erős középjobboldalt hozunk létre - nyilatkozta a sajtónak a találkozó után Valeriu Stoica pártelnök. /Egyesül az NLP és az SZRP. Kolozs megye megelőzte az országos vezetést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2001. november 28.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület dec. 1-jén tartja évi közgyűlését Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, ennek keretében a hagyományos EMKE díjkiosztásra kerül sor. Az idei díjazottak: Kacsó Sándor díj, Papp Sándor Zsigmond, kiváló publicisztikai tevékenységéért; Janovics Jenő díj, Jászberényi Emese, a marosvásárhelyi hivatásos rádiózás szolgálatában kifejtett kiváló munkájáért; Kacsó András díj, Füzesi Albert, az erdélyi magyar néptáncmozgalom szolgálatáért, gyerek-, ifjúsági-, valamint faluközösségek tánccsoportjaival elért kimagasló művészi teljesítményéért; Bányai János díj, Szőcs Lajos, a Kőrispatakon létrehozott Szalmakalap Múzeum megteremtéséért; Vámszer Géza díj, Kovács Piroska, a regionális kultúrák megőrzése, a máréfalvi székelykapuk megismertetése és védelme terén kifejtett kiváló munkájáért; Kun Kocsárd díj, Pillich László, a Heltai Alapítvány képviselte új erdélyi közművelődési modell kimunkálásában szerzett érdemeiért; Kun Kocsárd díj, Lukácsy Szilamér, az erdőcsinádi Ifjúsági Ház létrehozásáért, a közép-erdélyi magyar közművelődés szolgálatáért; Nagy István díj, Szép Gyula, az erdélyi magyar zenei élet intézményesülését szolgáló munkájáért; Bánffy Miklós díj, Hajdú Géza, a nagyváradi színjátszás szolgálatában eltöltött több mint három évtizedes kiemelkedő színészi- és intézményszervezői munkásságáért; Szolnay Sándor díj, Ütő Gusztáv, a korszerű művészeti mozgalmak intézményesített ösztönzéséért; Kovács György díj, Györffy András, az erdélyi magyar színjátszás hagyományainak képviseletéért, kiváló alakítások soráért; Poór Lili díj, Méhes Katalin, színház és közönség egymásratalálása érdekében kifejtett igényes színpadi munkájáért; Monoki István díj, Györffi József, székelyudvarhelyi igazgatóként, az erdélyi magyar könyvtárkultúra szolgálatában kifejtett minőségteremtő munkásságáért; Szentgyörgyi István díj, Kalmár Lili, a szórványmagyar öntevékeny színjátszás szolgálatában eltöltött több évtizedes munkásságáért; Emlékoklevelet kap Birck Edit, az erdélyi irodalmi emlékhelyek kialakításában nyújtott tevékenységéért. Balázs Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság díjat alapított, melyet első alkalommal Péter Károly, az Aranyosgyéresi Népfőiskola megszervezésért, a népfőiskola mozgalom szolgálatában végzett munkájáért kap. /D. T. K.: EMKE közgyűlés és díjkiosztás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2001. december 3.
Dec. 1-jén tartotta Kolozsváron évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). A gyűlést az EMKE elnöke dr. Kötő József nyitotta meg, majd Balogh Ferenc ismertette a "Fehér foltok" című programot, amely az EMKE stratégiájaként szerepel a jövő évi tevékenységében. Az egyesület három alapelv szerint működik, mondotta Balogh Ferenc, első az önszerveződés, második alapelv az elvszerű együttműködés, a harmadik alapelv pedig a kulturális misszió vállalása. Itt lép be a Fehér foltok nevű program. Fel kell mérni, hogy mely területek nincsenek lefedve civil szervezetek által, majd ezután következik a kulturális misszió. A közgyűlés elfogadta a "Felhívás az Erdélyi Magyar Kulturális Alap létrehozására" című összeállítást. Ezt az alapot az EMKE közadakozásból hozná létre, mely pályázati alapon támogatná művelődési és kulturális intézményeket. Az EMKE felhívással fordul az erdélyi magyar társadalomhoz, a világban bárhol élő magyarokhoz, egyházi- és világi köztestületekhez, a vállalkozókhoz: adakozzanak az Erdélyi Magyar Kulturális Alap számlájára. Az EMKE kinyilvánította tiltakozását a Segesvár melletti Drakulaland turisztikai központ felépítése ellen. Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület titkára javasolta, hogy az elnökség tagjai évente legalább egyszer látogassanak el minden megyébe. A közgyűlés után került sor a hagyományos EMKE-díjak kiosztására. Idén először osztották ki az EMKE Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság Balázs Ferencről elnevezett díját, melyet a szórványban közösségszervezés - ezen belül felnőttképzés terén tevékenykedőket jutalmaznak. Elsőként Péter Károly kapott Balázs Ferenc díjat, az aranyosgyéresi népfőiskola szervezésért. /Köllő Katalin: Új programokat indít az EMKE Péter Károly Balázs Ferenc-díjat kapott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2002. szeptember 10.
Nyolcvanéves az Aranyosgyéresi Református Egyházközség Énekkara. A kerek évforduló jegyében rendezték meg neves énekkarok részvételével a Népdal című kórustalálkozót szeptember 7-én, Aranyosgyéresen. Az istentisztelet után ünnepi beszédek következtek. Többek között Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke, Guttman Mihály, a Romániaia Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke és Nyitrai János, az Aranyosgyéresi John Pagett János Kulturális Egyesület elnöke szólt a megjelentekhez. A rendezvényen fellépő kilenc énekkar tudása legjavát nyújtotta. /Zakariás Regina: Ünnepi kórustalálkozó Aranyosgyéresen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./
2002. november 21.
Okt. 26-án tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöki tanácsa Kolozsváron. Erdély minden részéről több mint ötven karvezető jött el. A dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Guttman Mihály nyitotta meg a közgyűlést. A Hajnal akar lenni szakosztály gazdag tevékenységéről dr. Almási István beszámolója hangzott el, ami magában foglalta a népdalosok képzését, tánctáborok szervezését és a népdalgyűjtést. A gregorián szakosztály tevékenységéről Jakabffy Tamás adott számot. Kelemen Attila a fúvószenekarok tevékenységét ismertette. 47 zenekarral tartja fenn a kapcsolatot. Az egyházzenei szakosztály tevékenységéről Sógorné Rigó Magda beszélt. Megválasztották az új vezetőséget. A Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke Guttman Mihály, elnöke Tóth Guttman Emese (Kolozsvár), elnökségi tagok: Péter Csabáné Sógor Éva (Kolozsvár), Kállai Tünde (Kolozsvár), Fórrika Éva (Marosújvár), Szabó Zsombor (Aranyosgyéres). A szakosztályok vezetői: iskolai szakosztály: Székely Árpád (Kolozsvár), gregorián zenei szakosztály: Jakabffy Tamás (Kolozsvár), egyházzenei szakosztály: Sógor Magda (Kolozsvár), fúvós szakosztály: Kelemen Attila (Réty). Ezután a Romániai Magyar Dalosszövetség-díjak ünnepélyes átadására és kórushangversenyre került sor. Gergely János (Székelyudvarhely), az agyagfalvi fúvószenekar vezetője a Rónai Antal-díjat kapta, Csórja Ferenc (Kovászna város) a református kórus 110 éves hagyományát ápoló munkásságáért Seprődi János- díjat, Péterné Sógor Éva, a kisbácsi református egyház vegyes karának vezetője Jagamas János-díjat, Lakatos Imre (Székelyudvarhely) zenetanár, karnagy, zeneszerző Márkos Albert-díjat, Sógor Gyula néhai református lelkész post mortem Zsizsmann Rezső-díjat kapott. /Murár Mária: Tisztújítás a Romániai Magyar Dalosszövetségben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./
2002. november 27.
Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter kijelentette: korszerűsíteni kell a román hadiipart, mivel hatalmas, ám ósdi fegyverkészlettel rendelkezik az ország. Kolozsvárra látogatott Pascu miniszter, akit útjára Mihail Popescu országos vezérkari főnök, Constantin Gheorghe, a légierők, valamint Eugen Baragau, a szárazföldi erők vezérkari főnöke is elkísért. Mihail Popescu kifejtette: 2007-re a hadsereg hivatásosai számának el kell érnie a 90 ezret, ezenkívül szükség van még 70 ezer műszaki katonai alkalmazottra és 15 ezer civilre is. A védelmi kiadások következő évi költségvetése 1,2 milliárd dollárra emelkedik az idei 1,06 milliárdról. A légierőről Constantin Gheorghe elmondta, az elkövetkező időszakban a IV. Erdélyi Hadtest NATO-kompatibilis légi támaszpontot épít ki Aranyosgyéresen, a Kolozs megyei település ugyanis "stratégiai elhelyezkedését tekintve ideális választásnak tűnik". /Lázár Lehel: Ósdi fegyverek a raktáron. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2002. december 3.
A Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron rendezett karvezetői találkozó-továbbképzést a Kolozs és Fehér megyei kántor-karnagyok részére. A tíz előadást díjmentesen tartották a meghívott tanárok: Péterné Sógor Éva egyetemi tanársegéd (a továbbképzés vezetője), Tóth Guttman Emese tanárnő (a magyarfenesi énekkar karnagya), Guttman Mihály ny. tanár-karmester (a tordaszentlászlói énekkar karnagya), továbbá dr. Szenik Ilona, dr. Angi István és dr. Dávid István (Magyarország) egyetemi tanárok. Az ünnepélyes záróhangverseny október 26-án volt, ekkor történt a Romániai Magyar Dalosszövetség díjkiosztása is. A díjazottak: néhai Sógor Gyula (volt aranyosgyéresi esperes) Zsizsmann Rezső díjban, Lakatos Imre nyugalmazott székelyudvarhelyi zenetanár Márkos Albert díjban, Csorja Ferenc nyugalmazott kovásznai zenetanár Seprődi János díjban, Gergely János, a székelykeresztúri fúvósok karmestere Rónai Antal díjban és Sógor Éva Jagamas János díjban részesült. A négy évre megválasztott új elnökség tagjai: Tóth Guttman Emese tanárnő, Fórika Éva marosújvári tanárnő, Kállay Tünde tanárnő, Sógor Éva egyetemi tanársegéd és Szabó Zsombor aranyosgyéresi tanár. /Guttman Mihály: Tíz hónap - tíz hétfő délutánja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2002. december 14.
Nemrég több mint ötven, Erdély minden részéről érkezett karvezető részvételével Kolozsváron tartotta évi közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöki tanácsa. A közgyűlés munkálatairól beszámolt Murár Mária, a szövetség marosvásárhelyi körzeti felelőse. A közgyűlésen a Hajnal akar lenni nevet viselő népzenei szakosztály tevékenységét, amely felvállalta a zenei anyanyelv ápolását, népdalosok képzését, a népdalgyűjtést, tánctáborok szervezését, az anyaországgal való kapcsolattartást, dr. Almási István foglalta össze, majd a Gregorián szakosztály értékelése következett. A kolozsvári Schola Társaság gyermektáborokat szervezett, ahol a gyermekek tanulták a gregorián zenét. A fúvós zenekarok tevékenységéről Kelemen Antal adott összegzést: 47 zenekarral tartja fenn a kapcsolatot a rétyi központ, ahol zenetermet, szakkönyvtárat létesítettek. Országos Fúvós tábort szerveztek a Pro Musica Alapítvány segítségével, ahol 150 gyermek 28 bel- és külföldi szaktanár vezetésével tanulhatott. Sógorné Rigó Magda az egyházzenei szakosztály tevékenységét vázolta: a Nádas mentén Aranyosgyéresen és Tordaszentlászlón szerveztek egyházi kórustalálkozót. A tordaszentlászlói találkozón 32 kórus mintegy ezerötszáz dalossal vett részt. A Communitas, az EMKE, valamint az anyaországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával kántor-karnagy továbbképző tanfolyamot szerveztek. A tisztújítás eredményeként a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke Guttman Mihály, elnöke Tóth Guttman Emese (Kolozsvár) lett. A szakosztályok vezetői: iskolai szakosztály: Székely Árpád, gregorián szakosztály: Jakabffy Tamás, egyházzenei szakosztály: Sógor Magda - Kolozsvár; fúvós szakosztály: Kelemen Antal (Réty). /Eredményes négy év mérlege a Romániai Magyar Dalosszövetségnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. dec. 14./
Febr. 10-én új országos protokollumról tárgyalt Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ. 2002-ben, hosszú huzavona után sem sikerült Kolozs megyében aláírni a megyei szintű együttműködési szerződést. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök kifejtette: elkezdték a tárgyalást, a megbeszélést folytatják. Kónya Hamar Sándor leszögezte, hogy olyan ügyeket, amelyeket helyben nem tudnak megoldani, azokat csakis összefogással kell képviselni. Folytatni kell az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, a hóstáti földtulajdon ügyét. Az állami magyar egyetem ügyét szorgalmazni kell a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül, még akkor is, ha azt esetleg a központi protokollum nem tartalmazza. Ez vonatkozik az Agronómiára és egyéb főiskolai intézményekre, például a konzervatóriumra stb. Kónya suerint kisebb egységekre kell bontani az együttműködést, Désre, Szamosújvárra, Tordára, Bánffyhunyadra, Aranyosgyéresre, tehát helyi konkrétumokra. /Köllő Katalin: Megegyezés körvonalazódik protokollumügyben. A helyi ügyeket Kolozsváron kell elintézni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2003. március 15.
Katonai helikopter körözött márc. 14-én délben a Kolozsváron tartott ökumenikus istentiszteletre gyülekezők feje fölött. A helikopter több alkalommal, mintegy 50 méteres magasságban húzott el a Szent Mihály-templom felett, sötétzöld törzsén világosan látszott a katonai jelzés. A Kolozsvári Nemzetközi Repülőtéren nem tudtak a helikopterről, innen a IV. Hadtesthez irányítottak. Iacob Dragos katonai szóvivő sem tudott a gépekről, viszont megadta a Légierő Vezérkarának bukaresti számát. Onnan Liliana Tanase szóvivő számát kaptuk meg, aki visszairányított a szolgálatos tiszthez, de hozzátette, nem tud arról, hogy a légierő helikopterei küldetésben lettek volna Kolozsvár környékén. A vezérkar szolgálatos tisztje végül az aranyosgyéresi légitámaszponthoz irányított, az ottani szolgálatos tiszt szintén nem tudott a helikopterről. /Honnan jött a gépmadár? = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./
2003. június 30.
A XIV. Szent László-napi kórustalálkozóra került sor jún. 28-én Tordaszentlászlón. Idén huszonöt kórus jött el az eseményre, nem csupán Erdélyből, de az anyaországból és a Vajdaságból is. Tordaszentlászló, Kolozsvár, Budakeszi, Magyarfenes, Bálványosváralja, Balassagyarmat, Nagybecskerek, Szentmihály, Szeghalom, Marosvásárhely, Nagyenyed, Inaktelke, Mákófalva, Nádasdaróc és Bogártelke, Marosújvár, Sepsiszentgyörgy, Kajántó, Aranyosgyéres, Mohács, Gödöllő, Magyarlóna, Szentendre női-, férfi- vagy vegyeskarai léptek fel. Pap Géza, az Erdélyi Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. A templomkertben az összéneklésre kijelölt kórusok a Himnuszt, a Székely Himnuszt, illetve Rákóczi Ferenc imáját énekelték el Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének vezénylésével. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke kitért a kórustalálkozó tizennégy éves történetére, és hangsúlyozta a zenei anyanyelvünk rendkívüli fontosságát nemzeti kultúránk megőrzéséért folytatott harcban. /Valkai Krisztina: Kórustalálkozó Tordaszentlászlón. Huszonöt kórus lépett fel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2003. július 16.
Közzétették a 2002-es népszámlálás Kolozs megyére vonatkozó végleges adatait. Kolozs megye lakossága 702 755 (az 1992-es népszámláláskor 736 301-et regisztráltak), ebből 472 622-en éltek városon (496 563). Az etnikai összetétel a megyében a következőképpen alakult: 79,39% román (77,59%), 17,40% magyar (19,85%), 2,82% roma (2,22%), 0,39% más nemzetiség (0,34%). Városi környezetben: 80,54 román (77,72%), 17,07% magyar (20,14%), 1,85% roma (1,65%), 0,54% más nemzetiség (0,49%). Városokra bontva: Kolozsvár - összesen 317 953 (328 602), ebből román 79,39% (75,65%), magyar 18,96% (22,78%), roma 0,95% (0,97%), más 0,70% (0,60%); Dés - összesen 38 437 (41 216), román 85,02% (82,73%), magyar 14,13% (16,56%), roma 0,67% (0,47%), más 0,18% (0,24%); Torda - összesen 55 887 (61 200), román 84,89% (84,34%), magyar 10,05% (11,62%), roma 4,84% (3,74%), más 0,22% (0,28%); Aranyosgyéres - összesen 26 823 (29 307), román 87,04% (86,05%), magyar 8,16% (9,68%); Szamosújvár - összesen 24 083 (26 277), román 79,90% (79,04%), magyar 16,97% (18,28%), roma 2,73% (2,18% ), más 0,40% (0,50%); Bánffyhunyad - összesen 9439 (9961), román 58,46% (56,45%), magyar 32,49% (35,83%), roma 8,97% (7,65%), más 0,08% (0,07%). A falusi lakosságra vonatkozó adatok: összesen 230133 (239738), román 77,01% (77,32%), magyar 18,09% (19,26%), roma 4,82% (3,39%), más 0,08% (0,03%). /Ö. I. B.: Hivatalos népszámlálási adatok. Települések etnikai összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/ Kolozs megyében tíz év alatt a magyarság részaránya 2,45%-kal csökkent. A megye hat városában a mérleg negatív. A 74 község közül azonban hivatalosan 32-ben nőtt a magyarok lélekszáma. Ezek a következők: Ajtony, Kisbánya, Jósikafalva, Alparét, Bonchida, Buza, Alsókosály, Mezőcsán, Csucsa, Csürülye, Sinfalva, Doboka, Magyarfráta, Nagyiklód, Körösfő, Reketó, Magyargyerőmonostor, Meregyó, Havasnagyfalu, Szamosújvárnémeti, Magyarpalatka, Magyarpeterd, Récekeresztúr, Riska, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Szék, Tordatúr, Bálványosváralja, Révkolostor. /Ürömben öröm: "magyarosodó" falvak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
